“Barbi vagyok, nő, anya, szülészeti jogi aktivista, szülésfelkészítő, dúla, barátnő…és ember. Egy olyan ember, aki pár éve nem tudott szorongás és filter nélkül kitenni egy képet magáról semmilyen social felületre, aki sminkben aludt a szerelme mellett, annyira szégyellte a PCOS következtében csúnya arcbőrért, szőrét, narancsbőrét…. Óriási utat jártam be és ma már gond nélkül vállalom fel magamat. Nincs nagy konklúzió, nem tudom mi változott, az élet megtanított rá, hogy jó pár fontosabb dolog van, mint a külsőnk és soha senki nem fog ezért nem szeretni. Helyesbítek: fontos, de perspektívába helyeztem más problémákhoz képest. Óriás szabadságot ad a “hibáink” elfogadása, de úgy tényleg. Nem feltétlenül szeretni kell ezeket a hibákat, hanem elfogadni, hogy ez is a részünk, a miénk.”